Félfavázas házak
A félfavázas házak (angolul ,,half-timbered houses"), mint említettem, nagyon sok angol városnak díszítőelemei. Azért kapták a félfavázas jelzőt, mert a téglából-habarcsból álló falakat fagerendákból készült vázzal erősítették meg. Itt van az építkezési módra néhány példa Warwick városából:
A Much Wenlock-i városháza. Az alján fedett piac található az emeleten kiállításokat rendeznek. |
A warwicki Lord Leyster Hospitalról is mutatok néhány képet. A név ne tévesszen meg, valójában soha nem volt kórház, hanem visszavonult katonák lakóhelye volt. A szolgálataikért cserébe a családjukkal lakhattak itt. Az első épülete a kápolna volt, amely már 1100-as évektől itt áll! Legalább egy tucat filmben szerepelt ez a jellegzetes épület.
A Lord Leyster Hospital Warwickban |
A bejárat közelről |
Kastélyok és udvarházak
Míg régen a szegény és közepes keresetű angolok inkább a fentiekhez hasonló félfavázas házakban laktak a városokban, addig a gazdagok hatalmas, gyönyörű, kőből készült udvarházakban és kastélyokban élték mindennapjaikat. Ezek nem csak kívülről néztek ki hivalkodónak, a szobáik is nagyon látványosak voltak. Közülük most hármat szeretnék bemutatni.
Kirándulásunk első napján a Cambridge-hez közeli Audley End-re mentünk legelőször, ami egy remek példája az imént említett kastélyoknak. Így néz ki az udvarház kívülről:
...és így néz ki a környékén lévő kert.
Habár az Audley End még most is hatalmas, képzeljétek el, hogy régen 3-szor akkora volt a területe, mint ma, ahogy ezen a régi képen is látható:
A második kastély, ahova elmentünk, a Witley Court volt, ami már nem volt olyan szerencsés, mint az Audley End, mert egy hatalmas tűzvészben az 1930-as években leégett egy része, utána a tulajdonosok sorsára hagyták és minden mozdíthatót széthordtak belőle. Ezeken a képeken jól megfigyelhető a pusztulás mértéke:
Kirándulásunk első napján a Cambridge-hez közeli Audley End-re mentünk legelőször, ami egy remek példája az imént említett kastélyoknak. Így néz ki az udvarház kívülről:
...és így néz ki a környékén lévő kert.
Habár az Audley End még most is hatalmas, képzeljétek el, hogy régen 3-szor akkora volt a területe, mint ma, ahogy ezen a régi képen is látható:
(forrás: www.lostheritage.org.) |
A második kastély, ahova elmentünk, a Witley Court volt, ami már nem volt olyan szerencsés, mint az Audley End, mert egy hatalmas tűzvészben az 1930-as években leégett egy része, utána a tulajdonosok sorsára hagyták és minden mozdíthatót széthordtak belőle. Ezeken a képeken jól megfigyelhető a pusztulás mértéke:
Régebben (mint a következő kép mutatja) nagyon szép volt az épület belseje...
Az épület hátsó udvarában volt egy nagy szökőkút, amely viszont szerencsésen túlélte a tűzvészt, annyira, hogy működött is, mint a képen látható:
A harmadik ilyen típusú épület, amit be szeretnék mutatni, a lenyűgöző szépségű Stokesay Castle.
Stokesay Castle, a már jól ismert félfavázas épülete... |
...egy szó szerint festői szépségű épület! Ottjártunkkor is 3-4 festő munkálkodott a környékén |
Ez pedig a kastély mellett fekvő Stokesay templom...
...amelyben még megvoltak a harangozókötelek!
És itt egy kép a harangozókról. Az angol falvak egymással versenyeztek harangozásban, amely mint látjuk igazi csapatmunka:
Ezzel a harangozós képpel fejeződik be ez a bejegyzés. De mindjárt jön a következő, amiben Cambridge kollégiumai és múzeumai fognak szerepelni!
A Witley Court még így, leégett állapotában is impozáns látványt nyújt. Stokesay Castle környezete pedig éppoly festői, mint maga a kastély, sőt! A hangulat, ami ott fogadja az embert leírhatatlan, megmutathatatlan. Aki pedig hozzám hasonlóan Midsommeri gyilkosságok-rajongó, annak ez a hely különös élmény, mintha belecsöppenne a sorozatba, egyes részeibe.
VálaszTörlés